2015 szeptemberében és októberében az EISZ Titkárság kiadókkal közösen rendezvénysorozatot tartott Őszi információs napok az Akadémiai Könyvtárban címmel.
A rendezvényeken részt vett a Cambridge University Press, a Thomson Reuters, az EBSCO, a JSTOR, a ProQuest, a Brill, a De Gruyter, az Akadémiai Kiadó, az Elsevier, az Oxford University Press, a Gale, a Wolters Kluwer, és a Taylor & Francis.
Cambridge University Press
2015. szeptember 14. délelőtt, a programsorozat első előadásán a Cambridge University Press képviselői előadásaikban bemutatták a Cambridge Journals Online adatbázison elérhető folyóiratokat, az adatbázis felületét, külön kitérve a felhasználók és a könyvtárosok által használható funkciókra.
Thomson Reuters
Még aznap délután, a Thomson Reuters rendezvényén Tóth Szász Enikő és David Horký beszéltek a Web of Science platformról, bemutatva annak történetét a kezdetektől napjainkig. Előadásukban ismertették az ősz folyamán életbe lépő újdonságokat, és felvázolták a fejlesztési terveket a jövőre nézve. Kitértek a Web of Science-ben indexelt folyóiratok kiválasztásának gyakorlatára, beszéltek a kutatási adatoktól a folyóiratokon és könyveken át a szabadalmakig terjedő egyes részgyűjteményekről, bemutatták a kereső használatát, a keresési eredmények szűkítési lehetőségeit, illetve azok további elemzési módjait.
David Horký – Thomson Reuters. fotó: MTA/Szigeti Tamás
Az előadásban hosszasan taglalták a tudományértékelést segítő InCites platformon használt Highly cited, hot paper, és research front fogalmak definícióit, illetve bemutatták a rendszerben leginkább használatos összehasonlítási mutatószámok, továbbá a „befolyás”, és „produktivitás” számítási és normalizálás módjait.
Ezen felül beszéltek még a WOS platformon elérhető támogató eszközök, az EndNote Basic és a ResearcherID használatáról. Bemutatták a szerzői szintű elemzéseket nyújtó WOS profiles oldalt, illetve a teljes körű kutatás-nyilvántartási, CRIS jellegű rendszer, a Converis működését.
Tóth Szász Enikő – Thomson Reuters. fotó: MTA/Szigeti Tamás
Soós Sándor, az MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály (TTO) vezetője az InCites tudományértékelésben betöltött szerepét emelte ki. Beszélt az egyes tudománymetriai mérőszámok közötti különbségekről, illetve ezen mutatók kapcsolatáról és praktikus használatáról. Egy TTO-elemzés példáján az InCites „ésszerű” alkalmazását mutatta be, és hangsúlyozta, hogy az InCites a “végfelhasználó” szempontjából akkor hasznos eszköz, ha szakember közvetítésével kerül alkalmazásra: szakszerű használata hatékony támogatást biztosít a tudománymetria művelőinek széleskörű elemzések, kutatásértékelési feladatok elvégzéséhez is.
Soós Sándor – MTA KIK. fotó: MTA/Szigeti Tamás
EBSCO
Szeptember 17-én az EBSCO ünnepelte a magyarországi működésük 15. évfordulóját. Jan Luprich, az EBSCO regionális képviselője röviden ismertette az EBSCO, a mára már több mint 200.000 ügyféllel rendelkező cég történetét, és bemutatta konzorciumi előfizetések tartalmát. Később rátért az újdonságok bemutatására, az adatbázisok technológiájára, ismertette az EBSCO folyóirat- és e-könyv licenszelési irányelveit, és felvázolta az EBSCO tervezett jövőképét is.
Jan Luprich – EBSCO. fotó: MTA/Szigeti Tamás
Téglási Ágnes, az MTA KIK főigazgató-helyettese előadásában bemutatta a magyarországi elektronikus tartalomszolgáltatás történeti hátterét, és statisztikákkal illusztrálva az EBSCO közreműködését a könyvtárak és kiadók együttműködésében, méltatva cég már a kezdetektől jelenlévő hatását az országban.
Téglási Ágnes – MTA KIK. fotó: MTA/Szigeti Tamás
Nagy Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának főigazgatója a Corvinus Egyetem, Barbora Katolická pedig a csehországi könyvtári konzorcium példáján keresztül mutatta be az EBSCO tartalmak értékét.
Nagy Zsuzsanna – Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára. fotó: MTA/Szigeti Tamás
A napot Tomas Bacik a további adatbázisokról, illetve az EBSCO mint tartalomszolgáltató által Magyarországon képviselt egyéb konzorciumokról (MathSciNet, Nature, Science, Project Muse, Wiley, IEEE) szóló előadása zárta.
Tomas Bacik – EBSCO. fotó: MTA/Szigeti Tamás
JSTOR
Szeptember 24-én Colleen Campbell, a JSTOR európai képviselője prezentációjában bemutatta a JSTOR küldetését, az adatbázis magyar intézményi használati statisztikáit, illetve a JSTOR platform új fejlesztéseit. Mint azt elmondta, a JSTOR egy folyamatosan fejlődő digitális könyvtár, amely könyvtárakkal és kiadókkal közreműködve biztosít hozzáférést fontos elektronikus tartalmakhoz, világszerte közel 10.000 intézmény számára.
Colleen Campbell a prezentációjában különös figyelmet szentelt a JSTOR Essential Collection bemutatására, amely az Arts & Sciences sorozat első öt gyűjteményéből tartalmazza 45 különböző tudományterületet legfontosabb közel 700 folyóiratát.
Colleen Campbell – JSTOR. fotó: EISZ titkárság
ProQuest
Szintén szeptember 24-én, délután Czeglédi Éva és Michael Leuschner, a ProQuest képviselői bemutatták a portfóliójukhoz tartozó legfontosabb adatbázisokat: a ProQuest Central-t, a SciTech Collection-t, Dissertations and Theses Abstracts-ot, a Periodicals Archive Online-t, a Literature Online, az e-könyv gyűjteményüket, illetve a Summon-t, a cég felfedező szolgáltatását.
A jelenlévők között egy mini-felmérést is végeztek, melynek összesítését itt találják.
Czeglédi Éva – ProQuest. fotó: EISZ titkárság
Michael Leuschner – ProQuest. fotó: EISZ titkárság
Brill és De Gruyter
A Brill és a De Gruyter szolgáltatásai eddig nem szerepeltek az EISZ-előfizetőknek nyújtott kínálatban. Október 1-jén a kiadók képviseletében Jacek Lewinson bemutatta a Brill bölcsészettudomány – és elsősorban történeti és kelet-kutatások – számára hasznosítható szolgáltatásait. A Brill több száz tematikus csomagba rendezve kínálja digitális gyűjteményit, amelyek között szerepel a magyar reformációt az OSZK anyagából száz kötettel bemutató csomag is. Ezen túl a kínálat bőségesen lefedi az iszlám, a héber, a kínai, az amerikai, és az európai kultúra történeti vonatkozásait is.
Jacek Lewinson. fotó: EISZ titkárság
Alina Beller a De Gruyter folyóiratait és e-könyveit ismertette, kiemelten koncentrálva a nyelvészeti szakirodalomra. A kiadó 22 ezer kötetes e-könyv gyűjteményéből minden megrendelő maga válogathatja a felhasználói számára legérdekesebb címeket. A De Gruyter több nagy egyetem – többek közt a Columbia és a Harvard – kiadójával együttműködve igyekszik az e-könyek kínálatát magas szinten tartani.
Alina Beller. fotó: EISZ titkárság
Akadémiai Kiadó
Október 1-jén délután az Akadémia Kiadó digitális szolgáltatásait a kiadó vezetője, Réffy Balázs mutatta be. A kiadó teljes tudományterületet lefedő folyóiratai között 22 impakt faktorral rendelkező kiadvány található. Az EISZ-en keresztül hozzáférhető folyóiratok köre 2016-ban orvosi címekkel bővül, így az Orvosi Hetilap is elérhetővé válik. Az előadó beszélt a kiadó Open Access stratégiájáról is, amely valamennyi folyóiratban lehetőséget biztosít a hibrid OA közlésre, és ehhez az EISZ előfizetői kör intézményei számára OA bónuszra is lehetőség nyílik. Újragondolták az online felületet is, és az Atypon tartalomkezelő segítségével már mobileszközök számára is felhasználóbarát felületet biztosítanak. A folyóiratok mellett az EISZ-kör a 24 szótárat tartalmazó csomagra fizethetett elő, ebben a kínálatban már szerepel A magyar helyesírás szabályai tizenkettedik kiadása. Az előfizető intézmények számára Shibboleth segítségével a folyóiratok és a szótárak esetében egyaránt bevezették a távoli hozzáférés lehetőségét. Az EISZ előfizetők számára új lehetőség a Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatás (MERSZ), amely természet-, társadalom-, bölcsészet-, gazdaságtudomány területén alapvető kézikönyveket tartalmaz. Az EISZ előfizetői 2015 végén ingyenesen tesztelhetik a MERSZ-t.
Réffy Balázs – Akadémiai Kiadó. fotó: EISZ titkárság
Elsevier
Az október 7-i szerkesztői szemináriumot követően, október 8-án az Elsevier munkatársai több előadásban számoltak be a kiadó szolgáltatásairól. Pavel Milosevic az e-könyvekből összeállított csomag kapcsán beszélt a könyvek szerepéről a tudományos életben: a tanulmányokhoz és a folyóiratcikkekhez képest kifejezetten a bölcsészettudomány területén elmélyültebb, átfogóbb eredmények közzétételére alkalmasak. Emellett az oktatásban is a könyvek töltenek be nagyobb szerepet a folyóiratcikkekkel szemben. Így a könyvtári tájékoztató munka során is a megfelelő helyen kell kezelni az e-könyveket. A ScienceDirecten keresztül több mint 30 ezer – főleg élettudományok területén megjelent – könyvhöz lehet hozzáférni. Lengyelország, Románia, Szerbia, Csehország, és Magyarország példáin keresztül a kiadó munkatársai rámutattak arra, hogy a Scopus adatai alapján jobb eredményeket érnek el a tudományos kutatás területén azok az országok, ahol a kutatók jelentősebb e-könyvállományhoz férnek hozzá. Magyarországról 2014-ben mintegy 120 ezer hozzáférési kísérletet regisztráltak olyan e-könyvekhez, amelyekre a felhasználónak nem volt előfizetése. A kiadó lehetőséget biztosít arra is, hogy az intézmények maguk válogassák össze az e-könyvcsomagok egy részét, illetve egyéves alkalmazás után a használati statisztikák ismeretében döntsenek arról, hogy mely címeket szeretnék véglegesen megvásárolni.
Porosz Péter – Elsevier. fotó: EISZ titkárság
Soós Sándor – MTA KIK. fotó: EISZ titkárság
A Mendeley bemutatásánál Lucie Boudova a kutatásszervezési és -támogatási lehetőségekről beszélt. A megfelelően összehangolt kutatói tevékenység mindenki számára hatékonyabbá teszi a tanulás és a kutatás folyamatait. A Mendeley felhasználók között a magyar kutatók 1%-t képviselnek. A szoftver alapváltozata magánszemélyek számára ingyenesen használható.
Az Elsevier bemutatóján a MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály vezetője, Soós Sándor előadást tartott a nagyobb hivatkozásgyűjtő adatbázisok és a hozzájuk kapcsolódó értékeléstámogató eszközök összehasonlító elemzéséről. A Scopus–SciVal és a Web of Science–InCites egyaránt rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal. A két rendszer hasonló és korszerű mérőszámrendszert kínál, de eltérő adathalmazra vonatkozóan, ami legfőbb különbségüket adja. A Scopus több folyóiratot dolgoz fel, míg a WoS inkább a „minőségi” folyóiratokat részesíti előnyben. Érdekes eredmény, hogy a Scopus lényegesen nagyobb folyóirat-kínálatából a hivatkozások elsősorban azokra a folyóiratokra irányulnak, amelyek mindkét adatbázisban szerepelnek. Tehát ebből a szempontból a „jelentős” folyóiratok adatait mindkét adatbázis feldolgozza. Mindkét értékeléstámogató rendszer számos hasznos lehetőséget kínál a felhasználóknak, azonban kerülni kell a felületes alkalmazást, ami tudománymetriai szempontból félrevezethető lehet. Elmélyültebb használathoz mindenképpen érdemes tudománymetriával foglalkozó szakértő segítségét kérni. Ugyanígy a szakértő segíthet abban a kérdésben is, hogy egy adott feladat megoldásához melyik adatbázis a jobb választás.
Julita Madzio és Marzena Giers-Fidler – Oxford University Press. fotó: EISZ titkárság
Oxford University Press
Október 8-án délután az Oxford University Press munkatársai mutatták be kiadó szolgáltatásait. A részletes felhasználói tréningen a legapróbb részletekig megismerhette a hallgatóság az adatbázisok kezelését, a keresési és alkalmazási lehetőségeket. A kézikönyvek és folyóiratok mellett elsősorban a bölcsészettudomány területén a Grove Art Online és a Grove Music Online használatával ismerkedhettek meg a jelenlevők. A kiadó 2015 októberében és novemberében ingyenes próbahozzáférést biztosít több EISZ-tagintézmény számára az Oxford Reference, az Oxford Scholarship Online, az Oxford Handbooks Online és az Oxford Journals Online gyűjteményekhez. További hasznos információkat az OUP könyvtárosoknak szóló információs lapján találhatnak.
Gale
Október 13-án Chris Houghton, a Gale Cengage képviselője két, az irodalomtudomány területén hasznosítható gyűjteményre koncentrált. A Literature Resource Center 120 ezer teljes szövegű kritikai tanulmányt és mintegy 500 teljes szövegű folyóirat mellett több mint 150 ezer szócikket tartalmaz a Contemporary Authors és a Dictionary of Literary Biography című kiadványokból. Az LRC hamarosan új, keresőbarát és mobiltelefonra optimalizált felülettel lesz elérhető. Az Artemis Literary Sources az LRC mellett további kiegészítő lehetőségeket kínál, amelyek a hallgatók, kutatók szakirodalomban való eligazodását hivatottak segíteni.
Chris Houghton – Gale. fotó: EISZ titkárság
A Gale több mint 200 digitális csomagot kínál előfizetői számára. Ezek közt olyan hatalmas gyűjtemények is szerepelnek, mint a British Library 18. századi kiadványainak nagy része digitális változatban vagy a The Times kétszáz éves archívuma. Olyan kéziratos és bizalmas gyűjtemények digitális anyaga is elérhető egy-egy csomagban, mint a Chatham House politikatörténeti archívuma vagy a British Library kéziratgyűjteményének jelentős része.
Ray Sawka – Gale. fotó: EISZ titkárság
Wolters Kluwer
2015. október 20-án a Wolters Kluwer orvostudományi forrásait mutatták be a kiadó munkatársai. Az OVID felülete folyóiratok, könyvek, adatbázisok tartalmában biztosít lehetőséget a keresésre, a Lippincott Williams & Wilkins csomag pedig 280 orvosi folyóiratot tartalmaz. Grzegorz Proszczuk beszámolt a kiadó Open Access stratégiájáról is, amelynek köszönhetően 350 folyóiratban eddig több mint százezer tanulmány jelent meg szabad hozzáféréssel. A kiadó emellett e-könyvekhez és az orvosi és oktatói gyakorlatban nélkülözhetetlen multimédiás lehetőségekhez is biztosít hozzáférést. Ez utóbbihoz sorolható az Acland’s video atlas of human anatomy, a Bates’ visual guide to physical examination és a Visible body 3D gyűjtemény, melyek felhasználói felületét egy élő demonstráció keretében Michael Fanning mutatta be a jelenlévőknek.
Grzegorz Proszczuk – Wolters Kluwer. fotó: EISZ titkárság
Michael Fanning – Wolters Kluwer. fotó: EISZ titkárság
Taylor and Francis
Október 20-án délután a Taylor & Francis képviselői tartottak tájékoztatót a tudományos publikálás alapvető kérdéseiről. A műfaji jellemzők és a publikálás alapvető kérdései mellett az érdeklődők praktikus, könnyen követhető jó tanácsokat kaptak és betekintést nyerhettek a publikálási folyamatokba. A megfelelő folyóirat és téma kiválasztása, az irodalomkutatás és a tudománymetriai mérőszámok, az etikai kérdések és a referátumkészítés mellett az Open Access kérdésköre is szóba került a képzésen. Az előadók nem álltak meg a folyamatban a tanulmány megjelenésének időpontjánál: kitértek a publikáció hatásának és használatának optimalizálásához segítséget nyújtó ötletekre is, melyekről a legfrissebb információkat a kiadó Author Services oldalán találhatják meg az érdeklődők.
Giczi András – Scientific Knowledge Services. fotó: EISZ titkárság
Victoria Babbit – Taylor & Francis. fotó: EISZ titkárság
